Kedves olvasó és én. Útjára indítom a blogot, okulásul mindenkinek (incl. me). Célom az nincsen vele, csak jó mókának látszik, leírni azt, amit tapasztaltam és megosztani Veletek meg velem. Azért írok magamnak is, mert később már nekem sem marad meg minden és újraolvasom.
Hogyan is kezdődött? Az utóbbi években megváltozott az életem. Kezdtem elveszíteni az életcéljaimat. Vagy elérni... De ez mindegy valahol, akár eléred, akár elveszted ha nincs új cél, az baj. Szóval lapos lett minden. Kapcsolataim kezdtek kiüresedni. Azon morfondíroztam (nem adom oda:)), hogy mit kéne tenni és akkor bevágott a ménkű. Megváltozott minden, jött egy ciklon. Rájöttem, hogy van élet a halál előtt. Elköltöztem otthonról, bejelentettem, hogy elválok, ráléptem a spirituális útra (Pránanadi), lefogytam 26 kilogrammot - 3 hónap alatt, elváltam, jógázni kezdtem. Mindezt hat hónap alatt. Aztán India....
Szeptember elején kezdtem jógázni. A jóga sokat adott. Nyugalmat háborgó lelkemnek, lehetőséget az újulásra, spirituális/mentális fejlődést, kikapcsolódást. Többféle jógával is kacérkodni kezdtem, végül egy klasszikus, integrál-jóga mellett kötöttem ki. Mondjuk a fitness-jógaágak se rosszak, de nincs meg bennük az a spirituális többlet, amitől a jóga, jóga. Az integrál-jóga nemcsak asana-val foglalkozik hanem a jóga egyéb fontos aspektusaival is. Az asana, vagyis póz az, amivel ma a jógát azonosítják. De a jóga több ennél... Habár ez sem kevés, mert az asana segít integrálni a test és a tudat működését és oldja a blokkokat. Az integrál-jóga emellett foglalkozik speciális légzéstechnikával (pranayama), különleges kéz,- és testtartásokkal (mudra), zárásokkal (bandha). Van még ezenkívűl relaxáció, meditáció, tisztító gyakorlatok és még sok minden más érdekes. Minden évben hirdetnek utakat Indiába, az "anyakolostorba" (ashram) ahol vagy jógázni lehet, vagy dolgozni. Ez a munka-dolog is jóga persze - Karma jóga. Így hívják azt a tevékenységet, amikor nem a saját érdekedben dolgozol, hanem mások megsegítése okából. Mi konkrétan a környékbeli családoknak készítettünk adománycsomagokat (prasad). Szóval mikor először hallottam róla, csak kacagtam. Egy porcikám sem kívánta Indiát. Taszít a kosz meg a tömeg. Beszéltem a szervezővel, mert egy barátomat érdekelte az út. Mesélt az útról, a kinti jóga-kolostorról, a gurukról és a két ünnepségről meg a munkáról, ami tulajdonképpen az utazás célja volt.
"Ezek az utazások nem túristautak. Az őszinte spirituális keresőknek ajánljuk, akik a jóga útján a hiteles és tiszta forrást keresik, és ezért az utazás idejére hajlandóak lemondani a megszokott kényelmükről és szokásaikról, és alkalmazkodnak a körülményekhez. Tapasztalatunk alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a legtöbb résztvevő számára ezek az utazások sorsfordító jelentőségűek, és meghatározó állomásai a spirituális fejlődésüknek. ." (idézet a honlapról)
A beszélgetés egy pontján egyszer csak rájöttem, hogy nekem el kell mennem Indiába.
Megvettem a repülőjegyet, kiváltottam a vízumot, megírtam a végrendeletem - egyszóval készülődni kezdtem.
/2011.11.09./
